|
|
Sír a babaMinden baba szokott sírni. Ez egy egyszerű tény. Egy síró babával bánni viszont korántsem egyszerű. Édesanyád szerint elkényezteted, ha túl gyakran felveszed. A legjobb barátod azt mondja, hogy szeretettel nem lehet elrontani egy kisbabát. A szomszédod szerint viszont a kisbabának meg kell tanulnia az önállóságot, különben örökké rajtad fog csüngeni.Te csak ott állsz a szoba ajtajában, hallgatod a babád sírását, és nem tudod, mit is tegyél. Megszoptattad, büfiztetted, tisztába tetted a kicsit. Természetesen a legjobbat szeretnéd nyújtani, de pontosan mi is az a legjobb? Az unalom és a magányosság ugyanolyan kellemetlen érzés egy csecsemőnek, mint az éhség vagy a gázzal telt belek. Olyan nincs, hogy csak akkor menj oda hozzá, "amikor tényleg szüksége van rád": kisbabád kifejezési módja a sírás, ami azt jelenti, hogy szüksége van valamire, és mindaddig, amíg sír, ez a szükséglet nem elégült ki. Nagyon egyszerű rendszer ez, akár egy biztonsági berendezés: hangosan jelzi, ha valami baj van, mindaddig, amíg helyre nem hozzák a hibát. Természetesen a kisbaba nem gép, így nem tud véget nem érően sírni. Ha a babát túlságosan hosszú ideig hagyják sírni, végül is abbahagyja. Nem azért, mert megvigasztalta magát, hanem azért, mert kimerült és reményt vesztett. Dr. William Sears a NIGHTTIME PARENTING című könyvében kifejti: azzal, hogy a szülők nem reagálnak a baba sírására, megrendítik a baba beléjük vetett bizalmát. Azt a bizalmat, amely "nélkülözhetetlen a gyermeknevelésben". Ha válaszolsz a kisbaba sírására, tudatod vele, hogy elhiszed, mennyire szüksége van rád és bízhat benned: ott vagy számára. "Ha megbíznak a gyermekben, megtanul bízni másokban." Dr. Sears így folytatja: "Tanulmányok kimutatták, hogy azok a kisbabák, akiknek a sírására rögtön reagálnak, kevesebbet sírnak később, nagyobb korukban." Ha odafigyelsz a kicsi sírására, nem rossz szokást alakítasz ki, hanem megtanítod arra, hogy képes legyen sikeresen megértetni magát veled. Még ha nem is találod ki, hogy pontosan mi a baj, és kisbabád tovább sír a karodban, legalább tudja, hogy nincs magára hagyva. Egy tanulmányban T. Berry Brazelton több, mint 25 évvel ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy az "átlagos" babák több, mint két órát sírnak naponta. Újabb tanulmányok kimutatták, hogy még sok hasfájós baba is napi egy óránál kevesebbet sír, ha sírására azonnal reagálnak (Taubman, 1984). Ha válaszolsz a kisbabád sírására, nem arra tanítod, hogy gyakrabban sírjon. Ellenkezőleg: arra, hogy kevesebbet sírjon. A közhiedelemmel ellentétben az a baba, akinek a sírására válaszolnak, nem lesz elkényeztetett, másrészt ha hagyják sírni, attól nem lesz önálló. Az sem igaz, hogy a sírás jót tesz a baba tüdejének. Dr. Sears szerint valójában azon túl, hogy csökkenti a baba vérének oxigénszintjét és fokozza a szívritmust, "az ismétlődő magányos sírás károsan hat a baba általános fejlődésére" (Sears, 1985). Azonkívül, hogy ártalmas lehet a babának, az édesanyának is rossz, ha kisbabáját sírni hagyja. Először is, megzavarja a mama ösztönös megérzését. A szíve azt súgja, hogy válaszoljon, mások meg azt mondják, hogy ne. Az édesanya csapdába kerül. Nem tudja, hogy önmagában bízzon, vagy a "szakértőben", miközben a legjobbat szeretné nyújtani gyermekének. THE FUSSY BABY című könyvében dr. Sears a következőket mondja: "Ha a mama folyamatosan más tanácsára hallgat a saját ösztönei helyett, és nem figyel kisbabája jelzéseire, csak azt tanulja meg, hogy se önmagában, se kisbabájában ne bízzon." Szoptatás és sírás Most már tudod, hogy a legjobb, ha válaszolsz a baba sírására. De vajon hogyan tudod őt megnyugtatni? Nos, a legtöbb szoptató mama automatikusan mellre teszi ilyenkor a babáját. Sokan számolnak be arról, hogy amint sírni hallják kisbabájukat, érzik a tejkilövellő reflexet. A természet így tudatja velük, hogy tenni kell valamit. Sajnos, amikor egy szoptató édesanya gyermeke sokat sír, az embereknek rögtön az jut az eszükbe, hogy nincs elég tej, vagy valami baj van a tejjel. Sheila Kitzinger egyik felmérése szerint a leggyakrabban azt tanácsolják a sírós kisbaba édesanyjának, hogy térjen át tápszerre. Sokan, akik megfogadták ezt a tanácsot, úgy találták, hogy kisbabájuk ugyanúgy sírt tovább. De nemcsak a babák sírtak tovább, hanem az édesanyák is elveszítették azt a különleges közelséget, amit a szoptatás biztosított számukra. A szoptatás ténylegesen megkönnyíti a sírós baba édesanyjának dolgát. Amíg szoptat, oxitocin nevű hormon választódik ki szervezetében, amitől még inkább eltölti az édesanyát a kisbabája iránti gyengédség és szeretet érzése. Amennyiben a gyakori szoptatás elcsendesíti sírós babádat, nyugodtan szoptasd meg gyakrabban. Ha féléves vagy idősebb, talán itt az ideje, hogy az anyatejen kívül mást is kapjon. De ha ennél sokkal fiatalabb, akkor valószínűleg csak egy ugrásszerű növekedési szakaszon megy keresztül, és három-öt nap múlva alábbhagy a szopási kedve. Ezalatt olyan gyakran szoptathatod a babádat, ahogyan szüksége van rá. Még akkor is, ha akár csak egy óra telt el az utolsó szoptatás óta. Néha, amikor egy baba nagyon gyakran szeretne szopni, több tejet iszik, mint amennyi a gyomrába fér. Ha erről van szó és úgy tűnik, hogy a baba még mindig szopni szeretne, de tejet már nem kér, tegyük arra az oldalra, ahonnan utoljára szopott és ne váltsunk mellet. Bár az anyamell sohasem üres egészen, hiszen a nap huszonnégy órájában termel tejet, a baba így mégis kevesebb tejet kap, mint váltott mellből, és nem fog túlságosan megtelni a pocakja. Ha a baba csak néhanapján sír sokat, talán valami étel okozza, amit ettél. Ez azonban elég ritka dolog, a legtöbb mama bármit ehet mértékkel anélkül, hogy ezt a babája megérezné. Ha mégis összefüggést fedezel fel egy általad fogyasztott étel és kisbabád sírása között, akkor hagyd el azt az ételt egy kis időre. Figyeld meg, elmúlik-e a sírósság. Néhány csecsemő a vitaminkészítményekre, ásványi kiegészítőkre vagy a fluoridra érzékeny, akár közvetlenül kapja, akár az édesanya tején keresztül. Bár egyes orvosok automatikusan felírják ezeket a készítményeket, a szoptatott csecsemőnek általában nincs rájuk szüksége. Vannak babák, akiknek nehezére esik a büfizés. Míg egyesek rögtön büfögnek, mihelyt elveszik őket a mellről, más babának öt percet vagy többet is el kell töltenie a válladon ahhoz, hogy a levegő feljöjjön. Ha úgy gondolod, azért sír a babád, mert gázbuborék van a pocakjában, íme egy másik jól bevált büfiztetési módszer: fektesd a babát keresztben az öledbe, és masszírozd vagy gyengéden ütögesd a hátát. Sokszor, mihelyt büfizett a baba, üres hely keletkezik a hasában és még szeretne szopni egy kicsit. Babacsitító módszerek Ha a baba már nem akar szopni, megbüfiztetted, tisztába tetted és még mindig sír, mit tehetsz még? Nos, levetkőztetheted tetőtől talpig, hogy lásd, nem a ruhája zavarja-e. Lehet, hogy egy biztosítótű vagy egy címke szúrja vagy dörzsöli a bőrét. Lehet, hogy egy cérna vagy hajszál tekeredett az egyik lábujjára. Furcsán hangzik, de többször találtam a kisbabám lábujjára szorosan rácsavarodott hajszálat, és halvány fogalmam sem volt róla, hogyan kerülhetett oda. Ha kisbabád folytatja a sírást, te is levetkőzhetsz és beülhettek egy kád meleg vízbe. A víz nagyon megnyugtató és pihentető lehet mindkettőtöknek. Egyik kezedet a feje, másik kezedet a popsija alá téve úsztathatod előre-hátra a vízben. Ha jobban tetszik, dőlj hátra és tedd a babádat a mellkasodra, hogy hallja a szívverésedet. Gyengéden locsolj vizet a testére, hogy ellazuljon. Természetesen vigyázz, hogy az arca kint legyen a vízből, és a fürdőszoba ne legyen túl hideg - hiszen nem akarod, hogy még jobban sírjon azért, mert fázik. A csecsemőmasszázs is nagyon megnyugtató lehet kisbabád számára. The Crying Baby című könyvében Sheila Kitzinger beszámol a koraszülött babákkal folytatott kutatásokról. "Ezek a tanulmányok alátámasztották, hogy a gyakran kézbe vett, simogatott babák kevesebbet sírnak, gyorsabban híznak, jobban fejlődnek. Motoros képességeik és viselkedésük is érettebb." Azt hiszem, a legtöbben egyetértünk azzal, hogy egy szeretett személy érintése még egy felnőttnek is jó érzés. Ugyanígy az emberi hang is megnyugtató, tehát az éneklés is jó módszer lehet gyermeked lecsillapításához. Sok kisbabát megvigasztal, ha édesanyja (vagy édesapja) puha babahordozóba rakja és viszi, így mindig közel van szülője mellkasához. Ez különösen akkor hasznos, ha már zavar, hogy semmit nem tudsz megcsinálni, mert egész nap a babával kell foglalkoznod. A legtöbb ember csak akkor gondol a babahordozóra, ha elmegy otthonról, pedig otthoni használata nagyszerű módszer a nyűgös kisbaba megnyugtatására. Ugyanakkor folytathatod a munkát, amit el kell végezned. Ne aggódj, hogy örökre "rászoktatod" a kicsit. A kisbaba felnő, akár akarjuk, akár nem, és ha egyszer mászni és járni kezd, valószínűleg hiányozni fognak majd neked azok a napok, amikor még elégedett és boldog volt a karjaidban. Néha azért sír a baba, mert túl sok inger éri. Ebben az esetben átviheted egy másik szobába, ahol kevesebb ember van vagy nagyobb a csend. Ha gondolod, hogy csak egyedül szeretne lenni, lefektetheted, de ha a sírás nem marad abba, vedd fel újra. Van olyan baba, akinek kell néhány percnyi nyüglődés ahhoz, hogy megnyugodjon és elaludjon, de ha még hangosabban és keservesebben kezd sírni, akkor valószínűleg nem erre van szüksége. A hintaszék csodálatosan meg tudja nyugtatni a kisbabát és édesanyját egyaránt. Ha a hintaszék nem válik be, felállhatsz és ringathatod a babát jobbra-balra, vagy a válladra fektetve gyengéden fel-aIá rugózva. A babák sokszor ezt szeretik a legjobban: fektesd hasra az alkarodon, kezeddel a mellkasát megtámasztva. Ebben a helyzetben a baba a padlót nézi, keze és lába lecsüng. (Ezt gyakran hasfájós tartásnak is hívják, mert különösen hatékony a hasfájós babák esetében.) Egy másik babát talán az nyugtat meg, ha leülsz és keresztbe fekteted a combodon, gyengéden masszírozod a hátát, miközben lassan emelgeted a sarkadat. Mivel a kisbabákat születésük előtt víz veszi körül, legtöbbjük nem sír, ha nedves a pelenkájuk. Ugyanakkor sokszor sírnak, ha pelenkakiütésük van. Erre a megelőzés a legjobb gyógymód. (A gyakori tisztába tevés jó módszer arra, hogy elkerüljük a pelenkakiütést.) Ha a kisbabádnak sok kiütése van, amikor eldobható pelenkát használsz, az a logikus, hogy áttérj a textilpelenkára. De ha textilpelenkával lesz kiütése a kisbabának, kipróbálhatsz egy másik mosóport, vagy kiöblítheted a pelenkát kétszer. Kerüld a műanyag pelenkaborítókat, ezek benntartják a nedvességet, és meggátolják a levegő áramlását. Ha ez nem válik be, kipróbálhatod az eldobható pelenkát egy rövid időre. Ha a kisbabádnak kiütése van, nagyon fájhat a popsija. Kérdezd meg orvosod, mivel kell kezelni, és amíg el nem múlik, a baba valószínúleg meztelen popsival lesz a legboldogabb. Nem ritka jelenség, hogy a baba székletürítését mindig sírás előzi meg. Ez nem azt jelenti, hogy székrekedése van. Még a majdnem folyékony állagú anyatejes széklet továbbítása is erőfeszítésbe kerül némely kisbabának. Segíthet, ha a válladra fekteted, és hagyod, hogy a talpát a karodnak feszítse, miközben kakil. Éjszakai sírás Ha a babád akkor sír legtöbbet, amikor szerinted aludnia kellene, próbálj meg együtt aludni vele. Sheila Kitzinger The Crying Baby című könyvében egy mama elmondja kisbabája történetét, aki átlagosan hat óra hosszat sírt éjszakánként, amíg egyedül kellett aludnia a kiságyban. Amikor azonban maga mellé fektette, a sírás teljesen abbamaradt. Sok mama azért vonakodik maga mellé venni kisbabáját, mert attól fél, hogy "rossz szokást" alakít ki ezzel. Pedig megszületése előtt kisbabád minden éjjel veled aludt. A tested gyengéden tartotta őt, hallgatta a szívverésed és lélegzésed. Vannak babák, akiknek ez nem hiányzik születésük után, de a legtöbbjüknek fokozatosabb elválásra van szükségük. Ijedtek, és nem érzik magukat biztonságban, amikor hirtelen azt várják tőlük, hogy egy hideg, csendes kiságyban aludjanak egészen egyedül. Néhány mamának az is problémát okoz, hogyan tegye le kisbabáját aludni napközben: a baba békésen elalszik édesanyja karjában, de amint hozzáér a hideg lepedőhöz, sírva felébred. Gyakran könnyebben alszik el, ha mindketten lefekszetek a szoptatáshoz, és amikor a baba már elaludt, csendesen felkelhetsz mellőle anélkül, hogy megzavarnád. Egy másik lehetőség az édesanya számára, ha szoptatás előtt a kényelmét szolgáló dolgokat a keze ügyébe helyezi. Készíts elő egy nagy pohár vizet, egy jó könyvet vagy a telefont, és nyugodtan dajkáld a kisbabádat, míg alszik. Ha túl sok a dolgod ahhoz, hogy ilyen szünetet megengedj magadnak, babahordozóba (babahordozó kendőbe) is rakhatod a babát a nappali alvás idejére. A legtöbb baba elalszik így, és fel sem ébred, míg te a napi teendőidet végzed. A kisbabák általában így alszanak, mielőtt megszületnének. Sok babát az is megnyugtat, ha puha takaróba bugyolálják: ez emlékezteti őket arra, amikor még édesanyjuk teste ölelte őket körül. A hasfájós kisbaba Dr. Sears az alábbiakban jellemzi a legjobban, milyen is a hasfájós kisbaba: "Ha kétségeid vannak afelől, hogy kisbabád hasfájós-e vagy nem, akkor valószínűleg nem az. A hasfájós csecsemő tökéletesen meggyőzi gondozóját afelől, hogy valóban szenved." Az emberek évekig próbálkoztak azzal, hogy meghatározzák, mi is az a hasfájósság. Ma a legtöbben egyetértenek abban, hogy a hasfájós babáknak valóban "nagyfokú fizikai kényelmetlenség" érzésük van. Sokféle elmélet létezik a kényelmetlenségérzés okainak magyarázatára. A hasfájós babának az egész teste megfeszül. Általában felhúzza a térdét a hasa felé, ökölbe szorítja a kezét, arckifejezése szenvedő és közben magas hangon ordít. Ez az állapot leginkább délután vagy estefelé szokott bekövetkezni, és percekig vagy akár órákig is eltarthat. Különösen fontos, hogy a hasfájós baba sírására azonnal reagáljunk, mert sírás közben hajlamos arra, hogy sok levegőt nyeljen. Így a baba még rosszabbul érzi magát, és még nehezebb lesz megvigasztalni. Amikor semmi sem használ Sok babánál a sírás elkerülhető, ha az édesanya odafigyel a kisbaba sírását megelőző jelzésre. Dr. Sears szerint a legtöbb baba jellegzetesen viselkedik sírás előtt, és ha az édesanya reagál ezekre a jelekre, a babának szükségtelen lesz sírnia. Ha odafigyelsz erre, akkor megtaníthatod őt eredményesen együttműködni. Megtanulja, hogy sírás nélkül is ki tudja elégíteni az igényeit, így ritkábban fog sími. Van olyan baba is, aki elkezd sírni és fokozódó intenzitással folytatja egészen addig, amíg teljesen lehetetlen lesz lecsillapítani, bármit is csinálsz. Az ilyen babának valószínűleg "ki kell engednie a gőzt" időnként, és jó darabig sír, amíg meg tud nyugodni. Egy idő után majd átesik ezen az érzékeny időszakon. Ez persze nem azt jelenti, hogy szegény babát magára kellene hagynod a kiságyban, míg visszanyeri az önuralmát. Fontos, hogy karodba vedd kisbabádat, hiszen amikor újra lecsillapodik, valószínűleg szüksége lesz arra a dologra, ami miatt elkezdte a sírást. Ha nem vagy ott, hogy eleget tégy kívánságának, az egész kezdődhet elölről. És ki tudja? Lehet, hogy éppen az fogja megnyugtatni, amit legközelebb próbálsz ki. Ha már mindent kipróbáltál, ami csak eszedbe jutott, és a kisbabád még mindig sír, lehet, hogy tehetetlennek érzed magad: mintha mindaz, amit tettél, semmit sem érne. Lehet, hogy kísértést érzel, hogy hagyd egyedül sírni a babádat. Könnyű elképzelni, hogy egy édesanyában ilyen érzés alakulhat ki, de fontos emlékezni rá, hogy akkor is teszel valamit, ha csak egyszerűen kézbe veszed a kisbabádat. Tudatod vele, hogy szereted, hogy nincs egyedül, akár kedvesen gügyög, akár hisztérikusan sír. Nem mindig könnyű egy egyfolytában síró kisbabát szeretni, de pont ők azok, akiknek a legnagyobb szükségük van a szeretetre. Ha sírós kisbabád van, úgy tűnhet, hogy megállt az idő, de egy év múlva, ahogy elnézed a boldogan játszó-totyogó gyermekedet, csodálkozni fogsz majd, milyen gyorsan múlnak a hónapok. Írta: Deborah Boehle Forrás: http://www.lll.hu (A cikket beküldte: _kleo_)
|