|
|
VédőoltásokJórészt a védőoltásoknak köszönhetjük, hogy megszűntek azok a nagy járványok, melyeknek következtében még ezelőtt néhány évtizeddel is minden 100 megszületett csecsemőből 20 nem érte meg az 1. születésnapját. Gondoljunk itt például a diftériára (torokgyík), a szamárköhögésre, a járványos gyermekbénulásra, a fekete himlőre. Ezeken kívül a kötelező védőoltások megvédenek bennünket a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz, a tetanusz és a "Haemophylus influenzae B" nevű baktérium által okozott gennyes agyhártyagyulladás ellen is.Baktériumok esetében az antibiotikumok sok esetben hatásos gyógyítást tesznek lehetővé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még a legmegfelelőbb kezelés mellett is mind a mai napig előfordulnak olyan halálos kimenetelű betegségek, amelyeken a modern tudomány sem tud segíteni. A védőoltásokat tekinthetjük úgy, mint egy életbiztosítást az adott betegséggel szemben. Az életbiztosítás esetében is a legjobb, ha soha nem kerül rá sor, hogy igénybe kelljen venni, de baj esetére azért megkötjük. A védőoltásnál is így van. Lehet, hogy soha nem találkozunk azzal a betegséggel, ami ellen be vagyunk oltva, de ha megfertőződünk, oltás nélkül bármi megtörténhet, veszélybe kerülhet az egészségünk, vagy akár az életünk is. Rotavírus elleni védőoltás: A rotavírus fertőzés hányást, hasmenést okoz, amely - csecsemőkorban gyakrabban, később ritkábban - kiszáradáshoz vezethet. Ilyen esetben előfordulhat, hogy itatással, ill. szájon keresztüli táplálással a folyadékvesztés nem pótoható, így kórházi kezelés, infúziós terápia válik szükségessé. Az oltással, mely kb. két évre nyújt védettséget, megelőzhető a betegség kialakulása. A rotavírus elleni védőoltás csepp formájú, szájon át adandó vakcina. Hat hetes kortól adható. - 2 oltásból áll, melyeket 4 hét különbséggel kell beadni. Az oltási sorozatot 24 hetes korig be kell fejezni. Meningococcus elleni védőoltás: A Meningococcus C nevű baktérium gennyes agyhártyagyulladást okozhat. Leginkább veszélyeztetettek a rossz szociális körülmények közt élők, de jó életkörülmények mellett is előfordul a betegség. Időközönként zárt közösségekben (gyermekközösségek, laktanyák) járványszerű előfordulás is tapasztalható. Életkor szerint a 2-5 év alatti korosztályban a leggyakoribb az előfordulása, de bármely életkorban kialakulhat. A betegség főleg kisgyermekeknél fokozottan súlyos, az életet veszélyeztető állapotot idézhet elő. A védőoltás 2 hónapos kortól adható. - 1 éves kor alatt: 2 oltásból áll a sorozat, melyet 4 hét különbséggel lehet beadni. 1 éves kor után ismétlő oltás szükséges. - 1 éves kor után: egyetlen oltással kialakítható a kellő védettség, mivel addigra az immunrendszer jóval érettebb, így 1 oltás is erős védelmet alakít ki. A védőoltás jelen ismeretek szerint 10-15 éves védettséget ad. Pneumococcus elleni védőoltás: A Pneumococcus nevű baktérium több, szintén súlyos, életveszélyes állapotot előidéző kórképet okozhat. Pl.: gennyes agyhártyagyulladást, szepszist ("vérmérgezés"), roncsoló gennyes tüdőgyulladást, ill. középfülgyulladást, ami hajlamosít a fenti betegségeknek, mint szövődményeknek a kialakulására. A legveszélyeztetettebb korosztály a 2 éves kor alatti gyermekek, de 5 éves korig erős a veszélyeztetettség. 5 éves és 65 éves kor között csekély a veszélyeztetettség. A védőoltást leghamarabb 2 hónapos korban lehet megkezdeni. Az oltási sorozat életkortól függően eltérő: - 2 és 6 hónapos kor között kezdve: 3 oltás szükséges 4 hetente adva, majd az 1 éves kor betöltése után ismétlő oltás szükséges. - 6 hónapos kor és 1 éves kor között kezdve: 2 oltás 4 hét különbséggel, majd 1 éves kor után 1 ismétlő oltás. - 1 éves és 2 éves kor között kezdve: 2 oltás szükséges, 8 hét különbséggel adva. - Amennyiben 2 éves kor után adjuk, egyetlen oltás is elegendő a védelem kialakításához. A védőoltás jelen ismeretek szerint 10-15 éves védettséget ad. Kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás elleni védőoltás: A kullancsok több, különböző fertőző betegséget terjeszthetnek. Ezek közül a vírusos agyvelőgyulladás ellen van védőoltás. Ez a betegség az agyvelőt támadja meg, kialakulása esetén minden esetben súlyos, az életet veszélyeztető betegséget idéz elő, amely gyógyulása esetén is gyakran maradandó agyi károsodást okoz. A védőoltás 1 éves kor után adható először. - Az oltási sorozat első 2 oltását 4 hét különbséggel kell beadni, majd azt követően 5-12 hónapon belül egy harmadik oltás következik. Ezt követően 3 év elteltével a védőhatás fokozatosan csökkenni kezd, ezért a folyamatos védettség megtartásához 3 évente szükséges az oltás ismétlése. Bárányhimlő elleni védőoltás: A bárányhimlő vírusos, erősen fertőző, gyermekközösségekben járványszerűen terjedő kiütéses betegség. Lefolyása kb. 2-3 hét, szövődménymentes esetben maradéktalanul gyógyul. A bárányhimlő legfőbb veszélyét az esetleges szövődmények jelentik. Ezek nem jelentkeznek gyakran, de fellépésük esetén minden esetben életveszélyesek (pl.: agyvelőgyulladás, roncsoló bőrfertőzés és következményes szepszis). Maguk a szövődmények gyakran járnak maradandó egészségkárosodással. A védőoltás 9 hónapos kor után adható. - 9 hónapos és 12 éves kor között 1 oltásra van szükség. - 13 éves kor után 2 oltás szükséges, legkevesebb 6 hetes különbséggel. Az oltás hosszú távú védettséget biztosít. Influenza elleni védőoltás: Az influenza az őszi-téli hónapokban fellépő, erősen fertőző, járványosan terjedő vírusos betegség. Heves és súlyos tünetekkel járó, elsősorban légúti betegséget idéz elő, de gyakran okoz komoly szövődményeket, különösen kisgyermekkorban. Védőoltás leghamarabb 6 hónapos kortól adható. - Olyan gyermekeknek, akik 3 éves kor alattiak és először kapnak influenza elleni védőoltást, 4 hét különbséggel 2 oltást kell kapniuk. - Azoknak a gyermekeknek, akik 3 évesnél idősebbek, vagy nem töltötték még be a 3 éves kort, de korábban már kaptak influenza védőoltást, 1 oltást kell kapniuk. Mivel az influenza vírus sajátsága, hogy minden évben megváltoztatja a külső szerkezetét, ami alapján a szervezet azonosítja és felismeri a vírust, ezért az ellene védő oltást is évente változtatják. Ebből következik, hogy az oltás csak az adott szezonra nyújt védettséget, a következő évben jelentkező influenza vírussal szemben nem véd kellőképpen. Így tehát az oltást célszerű évente beadni. A-típusú fertőző májgyulladás elleni védőoltás: A járványos májgyulladás A-típusa emberről emberre terjedő fertőző betegség. A higiéniás viszonyok javulása óta ritkábban fordul elő, de kisebb járványok bármikor felléphetnek. A vírus a májat betegíti meg, sárgaságot okoz. Rendszerint nyomtalanul gyógyul, de lefolyása súlyos panaszokkal jár, teljes gyógyulása több hetet vesz igénybe. Ritkán heveny májelégtelenség léphet fel. A védőoltás 1 éves kortól adható. - Az oltási sorozat 2 oltásból áll, a második oltást az első után 6 hónap és 5 év között kell beadni, de célszerűbb minél hamarabb. A 2 oltás tartós védettséget biztosít. Meleg égövi, kevésbé jó higiéniás viszonyokkal rendelkező országokba való utazás előtt mindenképpen célszerű meggondolni az oltás beadását. (A cikket beküldte: emily)
|