Anyatej mizéria

Féléves lett a kislányom.
Lekopogom: egészséges, gyönyörű, vidám, aktív.
Én viszont születése óta nem tudok megnyugodni, őrlődöm, sajnálkozom és sajnálnak.
Biztosan nem vagyok ezzel egyedül.
Utálom, hogy sajnálnak, mert nincs tejem, nem tudtam szoptatni a kis Drágámat a kezdetektől fogva.
Nem tudom anyatejjel táplálni.

Ez kimondva, leírva is szörnyű, hiszen ez lenne a normális, az elfogadott.
De nekem nincs, nem is volt. Egyszerűen nem indult be. Nem volt feszülés, tejbelövellés, meg ilyenek.
Aki szoptat, szoptatott nem érti - nem értheti meg ezt a dilemmát, ezt az érzést.
Terhesség előtt, alatt és után is azt hallom, folyik a médiából, hogy az anyatej mennyire fontos. Jó, álmomban nem gondoltam, hogy problémamentes terhesség után pont ez okoz majd gondot.
Tudom, az anyatejben nemcsak az a tápanyag van benne, amit eszik-iszik az Anyuka, hanem a sok immunrendszert védő, erősítő anyag, amit jó lenne, ha megkapna a kisbaba. Emésztőenzimek, bélcsatornát védő bifidusok, laktoakármik és társaik.
Igen, szerettem volna ezeket mind átadni a kisbabámnak, ezért aggódom, hogy miattam lesz esetleg később gyomor, bél, meg egyéb problémája.
Próbált Ő szopizni a kórházban ügyesen, csak nem volt mit és sírás lett a vége, meg tápszer.
Nem akarom részletezni, de higgyétek el, mindent megpróbáltam, amit valaki ajánlott, legyen az orvos, csecsemős, rokon, barátnő, öreganyák, kuruzslók, stb.
Fejtem (nyomorgattam) a melleimet, ittam, ettem, tettem amit ajánlottak, de semmi.
A nővér nem ajánlotta a tejelosztót és hogy mástól kérjek-vegyek, mert az én babámnak az én tejemre lenne szüksége, korának megfelelően, dohány és alkoholmentes tejcsire és sok rossz tapasztalata van.
Őszintén szólva nekem sem ez volt a vágyam, próbálkoztam tovább.
De aki ebben a cipőben jár, mint én, az tudja, ha nem indul be, akkor nem indult be. A nincsből, üres mellekből nem lehet tejet fakasztani.
Valószínűleg a tejelválasztásért felelős hormon a bibi. Nem lehet pótolni. De miért nem? Más hormonokat lehet? Agyalapi probléma? Miért nem vizsgálják ki? Tápszergyártók előnyben? Összedőlne a piac? Mi van a tejcsatornákkal, a mirigyekkel?
Nem érdekelte a dokikat, ne csináljak neki ekkora felhajtást, más babák is felnőnek-felnőttek tápszeren, az enyémnek is menni fog. Köszi, tudom.
Közben persze azt kell hallgatnom a játszótéren, úton-útfélen a másik Anyukáktól, hogy milyen csodás dolog szoptatni.
Sejtem ... és megszakad a szívem.
Sokat sírtam cumisüveggel a kezemben, miközben szopizott az Életem, aztán szidtam magam, hogy érzi a gyermek a nyomoromat és ne sajnáljam magam-magunkat, ennek valamiért így kellett lennie.
Egy természetgyógyász azt mondta, lehet valami károsat szopizott volna a cicimből. Elvileg egészséges vagyok, de a baba jót is, rosszat is kaphat a tejcsivel-tejcsiben.
A természet tudja a dolgát. Ki tudja? Lehet.
Csak hát nehéz elfogadni, vagyis én hülye, nem tudom megemészteni.
Boldogan élünk a férjemmel és szerelmünk gyümölcsével, de ez nem hagy nyugodni. Meddig még?

(A cikket beküldte: Anya11)

Azt mondják, az anyatej nagyon fontos…
Mindenki, mindenhol azt hangoztatja, hogy mennyire fontos és meghatározó a baba számára az anyatej, mely tele van vitaminokkal, és nincs annál jobb, táplálóbb. Cikkem arról szól, mikor nem hagyják, hogy segítsünk, hogy ez a „szabály” teljesüljön. »

Anyukámnak
Sajnos a sors nagyon messze sodort bennünket édesanyámtól, de mégis a kapcsolatunk ily messziről is erős és elszakíthatatlan. Amikor gyerekek vagyunk, sokszor arra gondolunk, hogy szüleink túl szigorúak velünk, nem engednek a barátainknál maradni addig, ameddig... »