|
|
Kategória: Dalok, mesék, versek Az öreg halász hálójábanFolytatom Pöttyös kapitány kalandjait azoknak az anyukáknak, akik szivesen olvasták az eddig megirt meséimet, amelyekkel a gyerekeket nagyon jól lehet szórakoztatni. Közben még ehetik a Túró Rudit. Persze utána irány a fogmosás. Vagy forditva, Túró Rudi, fogmosás és jöhet az új mese.Pöttyös Kapitány térképpel a kezében állt a hajóhídon és távcsövével figyelte, mikor melyik szigetet hagyják maguk mögött, el ne tévesszék a megállót. Az egyik szigetről a parton fürdőző gyerekek integettek feléjük, a másikról épp csónakokba szálló halászok. Aztán három lakatlan. „Innen még fél nap a Kókusz sziget, ha így haladunk” – nyugtázta a Kapitány, és már várta, hogy régi barátaik is feltűnjenek. Nem is tartott tovább 1-2 percnél, Nyurga és Hordó már jelezte is: a kutyus boldogan csaholt, a nyakigláb matróz pedig integetve kiáltotta: - Delfinek, jobbra előttünk! Az egész legénység szaladt, hogy üdvözölje a csapatot, akikkel errefelé mindig találkoznak, és innen már együtt haladnak a kikötőig. Ott aztán a berakodás után, közös hancúrozást rendeznek a vízben. Csakhogy ezúttal a delfinek nem viszonozták vidám ugrálással az üdvözlést. Úgy tűnt, valami nincs rendben. - Jajj, de jó, hogy erre jársz Pöttyös Kapitány! Segítened kell! - kiáltotta egyikük. – A kisfiam a part közelében játszott az egyik korallszirtnél, és véletlenül beleakadt egy régi leszakadt halászhálóba. Nem tudjuk kiszabadítani! Pöttyös Kapitány azon nyomban kiadta a vezényszavakat: vitorlákat bevonni, horgonyt kivetni. Gyorsan lehúzta csizmáját, övére tűzte a tőrét, és egy nagy fejesugrással máris a vízbe vette magát. Csak ott szólt a delfinekhez: - Mutassátok, merre van! - Kapaszkodj belénk! - mondták, és sebesen elszáguldottak vele a közeli szirthez. Ott a kapitány mély lélegzetet vett, és a víz alatt meg is látta a pórul járt kis delfint. A háló egyik vége a sziklához csavarodva, másik végébe teljesen belegabalyodva a kis delfin. Bánatos, segítségkérő szemekkel nézett Pöttyös Kapitányra. Közben a hajón sem tétlenkedtek. Vízrebocsátották a csónakot, Melák, Nyurga és Panka bepattant, és hatalmas evezőcsapásokkal eredt a delfinek után. Tücsi a fedélzeten maradt a hajóra vigyázni, és Hordó kutyát nyugtatta, a nyakát simogatva. Izgatottan várták, hogy teljenek a súlyos, óráknak tűnő percek, és nagyon szorítottak. Oda se mertek nézni. A víz alatt a Kapitány gyorsan felmérte a helyzetet. Látta, hogy a pici már nem sokáig bírja levegő nélkül, de azt is, hogy túl sokáig tartana itt a víz alatt kiszabadítani. Fogta hát a kését és a szikláról vágta le a hálót. Intett a delfineknek, segítsenek minél előbb a felszínre emelni a bajbajutott kicsit. Ahogy felértek, megkönnyebbülten vettek levegőt, és végre a kis delfin is teleszívhatta tüdejét. Pöttyös Kapitány örömmel látta, hogy legénysége tudja a dolgát, és már ott várnak tettre készen. A delfinek alulról tartották, Melák és Nyurga felülről fogta meg, és beemelték a kis delfint a csónakba, ahol Panka ügyes mozdulatokkal lefejtette róla az öreg halászhálót. Nehéz lenne szavakkal leírni azokat a tripla szaltókat, dupla csavart ugrásokat, amivel a delfinek örömükben elkápráztatták barátaikat, amikor a kis delfint óvatosan visszaengedték a vízbe. - Soha nem felejtjük el neked Pöttyös Kapitány! – hálálkodtak, és hatalmas csókokat nyomtak Panka, Melák és Nyurga homlokára is, akik természetesen már velük együtt fickándoztak a vízben. Csak Tücsi és Hordó maradt ki a nagy örömből. Ott gubbasztottak körömrágva az árboc tövében, amíg meg nem hallották a csónakban visszaérkező társaság vidám hangját. Boldogan hallgatták végig a történetet. Aztán mikor fedélzetre húzták a csónakot is, Tücsit külön váratlan öröm érte. Nagy kiáltozásban tört ki, amikor meglátta a csónakban a régi hálót: - Hurrá, ez pont olyan keskenyebb és hosszabb, hogy nem kell átfűznöm a másikat! Pöttyös Kapitány félig felhúzott szemöldökkel és huncut mosollyal a szája sarkában csak annyit mondott: - Téglalap. Ezen mindannyian jót kacagtak, és vitorlát bontva, immár a delfinek kíséretében, újra célba vették a Kókusz szigetet. (A cikket beküldte: Dinoca)
|