Beszédzavarok

Szinte minden szülő, nagyszülő, várja az első szavakat. Nagy figyelemmel kísérjük, gyermekünk mit mond először. Ha az első szavak elhagyták a gyermek száját, már várjuk, mikor jön a többi. Mikor beszél már folyékonyan. Ámde előfordul, hogy gyermekünk nem szólal meg, vagy csak az első pár szót ismétli, esetleg halandzsázik, és a szülők számára lassan világos lesz, hogy valami nem az igazi. Még mindig nincs több szó. Ha pedig elkezdődik a beszéd, akár 3-4 éves kor után, a beszéd érthetetlen, hadaró, vagy pösze.
Ezzel a cikkel épp a felszínét kapirgáltam meg a beszédzavaroknak. Nagyon érdekes, és sokrétű téma.

A gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek el beszélni, ha 3éves korra esik, az még nem „kóros”,ám, ha 3évet elérte a gyermek és még nem beszél, megkésett beszéd fejlődésről beszélünk. Ilyenkor feltétlenül logopédushoz, pszichológushoz kell fordulni. Számos tényező játszik, játszhat szerepet ha a beszéd késik. pl. a genetikai program, vagy hogy milyen környezetben nő fel. A nagy családokban többször előfordul, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a picit, de minden kívánságát kitalálják. Így nincs inspirálva hogy beszéljen. Vagy szótlan ingerszegény környezet. Itt nincs beszéd kedv, így nem beszél a gyermek. A felmérések azt mutatják, hogy a lány gyermekek, hamarabb kezdenek el beszélni, természetesen ez nem előírás.

rizikótényezők:

koraszülöttség (rövidebb terhességi időtartam és/vagy kis születési súly),
nem normál lefolyású szülés,
szülési sérülés (függetlenül annak rendeződésétől),
szülési rendellenesség,
gőgicsélés hiánya vagy kései indulása,
2 éves kor után induló beszéd,
feltűnően lassú beszédfejlődés,
a beszédprodukció hibája,
hallássérülés,
hosszan tartó hurutos állapot,
családi érintettség a beszéd és nyelv területén,
tartós elszakadás a családi környezettől.

A beszédkésés tünetei
Csökkent beszédkészség, mely már az első évben megfigyelhető, ugyanis ezek a gyermekek kevesebbet gagyognak, mint kortársaik, gagyogásuk sivár és egyhangú, környezetük beszédére alig reagálnak.
Az első szavak megjelenése után ezeknek a gyermekeknek a beszédfejlődése hosszú időre megreked, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni, s még 4-5 éves korukban is szegényes. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen, majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek.
Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük. Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek, ismerős személyre, állatra rámutatnak.
Jellemzi őket a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség.
Beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen.

Az időben felfedezett megkésett beszédfejlődés jól korrigálható, az elmaradás sok esetben teljesen vagy nagyrészben behozható.
Az első és legfontosabb feladat a beszédkedv felkeltése, melyet a szeretetteljes légkör, a játékok és a sok hangutánzás szolgál. A gyakorlatok nem a gyermek életkorától, hanem fejlettségi szintjétől függnek.
A terápia során a beszéd fejlesztése mellett a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése is fontos feladat.
A beszédfejlesztés magába foglalja a beszédszervek ügyesítését, a szókincs fejlesztését, a nyelvi rendszer kiépítését, mely során a természetes beszédfejlődés

A beszédzavaroknak sokaságával találkozunk. Pl. agyi károsodás, hatására.
Alacsony szintű nyelvi készség, pl :halláskárosodott, enyhén, vagy középszinten értelmi fogyatékos gyerekek, és a tanulási zavarral küzdő egyébként jó vagy átlagos értelmi színvonalú tanulók jelentős része. Pl. diszlexiás, diszgráfiás, gyerekek.
A nyelv a kapcsolat teremtés egyik legfontosabb eszköze. Normális fejlődése esetén is lehetnek különböző kijavítható hibái. Az óvodás korban még nagyon sok gyermeknél találunk artikulációs hibát.

A pöszeség artikulációs zavart jelent. A gyermek 4. évéig fiziológiás /élettani/ pöszeségnek tekintjük, ez terápiát nem igényel. Ha 4. életév után is fennáll érdemes minél előbb szaktanárhoz logopédushoz fordulni hogy iskoláskorra rendeződjön. A hibás artikuláció kiterjedhet, egy hangra pl / r. / Egy hangcsoportra pl /sziszegők sz, z, c, s, zs, cs./ Súlyosabb esetben az egész hangsorra. pl / l, k, ty, gy, ny, sziszegők, tr, dr, r, és magánhangzók./ A pöszeségen kívül találkozhatunk még a DADOGÁS-al, Kiemelten kell vele foglalkozni, mert ez is a leggyakoribb gyermekkori beszédzavar.

A dadogás az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül. A dadogó ember valamilyen belső blokk következtében egy- egy szótag vagy hang, rendszerint az első mássalhangzó, megismétlésére kényszerül. A dadogás gyakoriságában a férfiak vezetnek. Kb 4x annyi férfi dadog, mint nő. Egyes szerzők a dadogást organikus eredetű beszédzavarnak tekintik, ami létrejöhet öröklődéses vagy idegrendszer működését befolyásoló sérülés következtében.

A dadogás általában 2-8 éves kor között jelenik meg. Leggyakrabban 5éves kor körül.
Dadogós gyermeknél kérjünk szaksegítséget. Fontos, ne javítsuk a gyermeket, legyünk türelemmel a mondanivalója iránt. Ne tudatosítsuk benne a megakadást.
A dadogás nagyon jól kezelhető, különböző foglalkozásokkal.

Ha bármilyen eltérést fedezünk fel gyermekünk szókincsével, esetleg hiányával kapcsolatban, érdemes mindenképp szakemberhez fordulnunk.

(A cikket beküldte: buzaskata)

A képernyők hatása a gyerekekre
A különböző képernyős eszközök elkerülhetetlen tényezői a mai gyerekek életének, többen közülük rendszeresen töltenek valamennyi időt okos telefonok, számítógépek és a tévé előtt. Ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen az alkalmazások korát éljük. Temérdek oktató,... »

Egy angyal a mennyben
Hiszem, hogy aki meghal, annak az élete nem záródik le, csak átkerül egy jobb világba, ahol béke van és nincs fájdalom. Ettől függetlenül az itt maradottaknak nagyon nehéz őt elengedni, és ezt feldolgozni. Miközben ezt a cikket írtam, engem is fojtogatott a sírás,... »