|
|
Gyermekünk óvodában, avagy hány évesen engedjük iskolába?Minden gyermek életében eljön egyszer az az idő, amikor már nem lehet óvodás, ahol egész napját a csoporttársaival tölti el, ahol önfeledten játszhat, csintalankodhat.De kérdés, hány évesen jön el ez az idő. Engedjük-e gyermekünket már 6 évesen a kötelességgel teljes iskolába, vagy még maradjon 1 évet a megismételhetetlen óvodáskor keretein belül. Ha belegondolunk, hogy idő előtt küldjük iskolába, elvesszük életéből az egyetlen és megismételhetetlen utolsó óvodai évet. Az iskolából nincs visszaút, ott már teljesíteni kell. A ma még önfeledten játszadozó, viháncoló, gondtalan gyermekünkből igen hamar iskoláskorú gyermek válik. S bár sok gyermek szeretne iskolába menni hallva az óvó nénijétől, csoporttársaitól az iskola szót; mégsem tudják még, hogy mit is takar valójában maga mögött. Érdemes-e gyermekünkre hallgatni, aki csak legtöbbször azt szeretné, amit a vele egy csoportban lévő többi gyerek, vagy igenis mi, szülők, ezen kívánsággal szembeállva kitartsunk a gyermek érdekeit szolgáló döntésünk mellett. Legtöbben talán nincsenek is tisztában, milyen buktatói lehetnek a korai iskolakezdésnek gyermekünkkel szemben. Bár a legtöbb gyerek az óvodában mindent megcsinál, teljesít, szóról szóra szófogad óvó néninek, dajkájának; azonban sok gyerek hazaérve ennek teljesen ellentétje lesz. Nem akar szót fogadni, megcsinálni valamit, leülni az íróasztalához, hogy legalább színezzen, vagy játékos módon iskolás feladatokat csináljon meg. Ellenszenvét vagy szavakkal, vagy pedig sírással fejezi ki, hátha eléri ezzel, hogy békén hagyják a szülők kéréseikkel. Na most, ha belegondolunk egy olyan gyerek, aki pl. az előbb felsoroltak közül bármelyiket is megcsinálja, mennyire is alkalmas az iskolába készüléshez?! Ott nem teheti meg, ha pl. fekete pontot kap vagy valami nem sikerül neki, hogy hozzáfog sírni, vagy megmakacsolva magát nem csinálja meg a rábízott feladatot. Sajnos az iskola kapuit átlépve nincs már rá lehetőség, hogy bármikor visszatérjünk a jól megszokott óvó nénikhez, dajka nénikhez, játszótársakhoz. Ha túl korán döntünk gyermekünkkel kapcsolatban az iskola kérdéséről, senki nem szeretné, hogy a gyerek undorral menjen nap, mint nap az iskolába, ne szeressen tanulni. Ha ez már a kezdeteknél megtörténik, nagy az esélye, hogy gyermekünk hátralévő összes tanulmányát negatívan befolyásolja. Éppen ezért ha van rá lehetőség hagyjuk gyermekünket a betöltött 7. éves koráig az óvoda gondatlan kötelékében, hisz egyszer voltunk mi is óvodások, amit soha többet nem tudunk megismételni. (A cikket beküldte: bloom28)
|