|
|
Hogy legyen szobatiszta?Hőség van és a baba feneke befülled a pelenkába?! Leszoktatnád róla, de nem tudod hogyan? Mindenhol azt olvasod, hogy korai meg, talán nem érett meg rá? Íme az én tapasztalatom. Személyes vélemény, tapasztalat, nem szentírás!Egy idő után azt vesszük eszre a gyereken, hogy jelzi, hogy jönni fog a pisi: mutatja a fütyijét, lehúzza a nadrágját, megfogja és toporog, ránéz és kacag, vagy ha nagyobb már, mondja is, hogy pisilni fog. Ekkor nagyon figyelmesnek kell lenni és párszor elkapni a pillanatot, mielőtt pisilne, megkérni, hogy várjon míg lehúzzuk a nadrágot, bugyit és az udvaron lepisilni a füvet, vagy berohanni vele a vécébe. Ha ez sikerül, nagyon megdicsérjük, mindenkinek eldicsekszünk vele, mamának, apának. Ha nem sikerül, az sem baj. Minél többször sikerül, annál jobban motiválttá válik, mert újra szeretné begyűjteni az elismeréseket. Ez vezet oda, hogy előbb-utóbb ő jön oda és valamiképpen szól, mutogat. De rákérdezhetünk időnként és megpisiltethetjük eleinte. Ez az első lepés. Elkezdődik a nappali szobatisztaság. Eleinte történnek balesetek, bepisilések, bekakilások, de ez elkerülhetetlen. Legyünk mindig türelmesek, ne mutassunk utálatot, undort a produktum láttán. Rendezzük el szó nélkül: vigyük a gyereket a fürdőszobába, vegyük le a ruháját, mossuk meg a fenekét, engedjük el játszani, mossuk ki a ruháját. Csak akkor engedjük pelenka nélkül lenni, ha van épp időnk, türelmünk utána rendbe tenni idegeskedés nélkül. Ha rossz passzban vagyunk, hagyjuk pelenkában, mert többet ártunk mint használunk. Ha a nappali tisztaság kipipálva, jöhet a déli alvás. Én a lepedő alá tettem két textilpelust és alvás előtt elvittem pisilni. Nem volt gond! Illetve csak ritkán volt. Felkelt, újra vittem pisilni. Eleinte a dicséret nagyon fontos és hogy időnként vigyük mi pisilni. Később mar ő fog szólni. Nem kell ezért játék közben zavarni, de két játék között, evés előtt/után vigyük pisilni. A kakilás könnyebb, mert kicsit jobban látszanak az előjelei. Ha nem akar bilibe, szűkítős vécébe kakálni ne erőltessük, adjunk rá pelust. Éjjeli szobatisztasághoz jó segítőtárs a nadrágpelenka. Lefekvés előtt pisiltettem, majd rá két órára újra vittem pisilni. Félálomban volt, de pisilt. Majd egyszer az éjszaka közepén. Ha egy hétig eléred, hogy reggel száraz pelussal ébred, akkor leveheted a pelust és ugyanúgy viszed kétszer pisilni. Nekünk ez bejött, de ki kell kísérletezni, hányszor, mikor pisil. Ez meg nem szobatisztaság a szó valódi értelmében. De az én fiam pár hét után, néhány baleset után (nem sikertelenségnek, hanem tanulási lehetőségnek tekintettem) felébredt és mondta, eleinte azt, hogy "Anya!", majd hogy "Pisi!". Így augusztusban, egy évesen és 8- 9 hónaposan szobatiszta lett. Ma már fel sem ébreszt, hanem egyedül kimegy a vécébe éjjel, felkapcsolja a villanyt és pisil. Néha úgy felejti a villanyt, csak onnan tudom, hogy ott járt, és néha rajtakaptuk. 2,5 éves most. Előnyei a korai szobatisztaságának: - 500 eurót spóroltunk a pelenkával, nem számolva a törlőkendőt ez alatt az év alatt. - nem szennyeztük a környezetet - mindig bánt a lelkiismeret a kidobott pelenkahalmazt szemlélve! - elmúlt a szorulása, mert szerintem azért tartotta vissza a kakát addig, mert utálta, hogy a kaka a pelus és a feneke mellett passzírozódott - ki szeretne? - nincs pelenkakiütése, szerintem kényelmetlen nekik is a pelus - mi nők szeretnénk folyton betétet hordani?! Hátrányai: - ha valahol vagyunk ki kell vinni a gyereket a mosdóba. Nem tudok több hátrányról beszámolni, bár a pszichológusok óvnak és intenek, hogy várjuk ki amíg 2,5 éves lesz a gyerek, mert előtte éretlen. Nem tudom, mit fizetnek nekik a pelenkagyárak, hogy ilyesmit mondjanak. Nem egy gyakorló anyuka tudná áthúzni ezt az elméletet. Persze lehetnek hátrányai, de nem a szobatisztaságra való nevelésnek, hanem az erőszakos nevelésnek. Itt is vannak szabályok, amelyek kortól függetlenül érvényesek: 1- 4 éves gyerekeknél ugyanúgy be kell tartani a következőket: 1. Soha ne kényszerítsük bilire ülni, semmire! Csak tapintatosan! 2. Ne szidjuk le a balesetekért! Ne mondjunk neki olyat, hogy milyen nagy fiú/ lány, és még mindig...! 3. Ne szakítsuk félbe elmélyült játékát! 4. Ne vigyük társaságba pelenka nélkül, ha még nem megbízhatóan szobatiszta! Ha már elég megbízható, vigyünk csereruhát és mindig diszkréten kezeljük a balesetet, mert megtörténhet, hogy nagyon elmélyült játék közben mégis bepisil. Ne szégyenítsük meg!. 5. Soha ne undorodjunk, pfujozzunk! 6. Várjuk meg, hogy beérjenek nála a dolgok. Ne sürgessük, hogy miért nem szól soha. Ő kell megérjen, mi csak a lehetőséget adjuk a tanuláshoz. Nem értem, hogy miért ítélik sokan éretlennek a gyereküket a szobatisztaságra, ha meg sem próbálják a gyereket rávezetni. De biztos van olyan, aki nem képes egy bizonyos kor alatt bizonyos dolgokat megérteni. El kell fogadni. Szerintem, ha az egy évet betöltötte egy gyerek, neki lehet kezdeni szoktatni. Én nekikezdtem a kritika ellenére. Mindenki maga dönt arról, hogy mikor, hogyan tanítja meg a gyermeket a szobatisztaságra. Ebben egymással is tapintatosak kell legyünk. Nem okosabb egy szobatiszta gyerek, nem jobb anya egy szobatiszta gyerek anyja. Én csak egy példát hoztam fel, hogy én így csináltam. Én is másoktól gyűjtöttem ezeket a tapasztalatokat, jól sült el, ezért megosztottam. Fogadjátok szeretettel, legyetek rugalmasak, változtassatok, alkalmazzátok sok sikerrel, egészítsétek ki! Mert egy anyuka 100 pszichológust lepipál. (A cikket beküldte: orsibigyu)
|